I Love New York! (1. fejezet)

Sziasztok! Meghoztam az első részt! Előre is bocsi, hogy csak ilyen rövid részt hoztam! Ígérem a következő hosszabb lesz. És még valami, igen, azt írtam hogy ez nem az ilyen minden happy, love story jellegű blog lesz. Igaz, az eleje még elég happy, de ki akarná rögtön kudarccal kezdeni a blogját? Na nem rizsázok tovább. Remélem nem fogtok csalódni. Jó olvasást!
Jessy xxx

A nap már eléggé besütött az ablakomon. Igazából mégsem ez ébresztett fel, hanem Stella.
-Lana, ébredj! Hallod? Kelj fel!- mondta miközben egy párnával püfölt. Szép ébresztés...
-Oké...fent vagyok...
A felkelés sosem tartozott az erősségeim közé... mindig is szerettem sokáig aludni, de Stella nem, és mivel ilyen rendes engem is felébreszt.
Amint rendbe tettem magam, elindultunk futni. Mint már mondtam nem szeretek korán kelni, ezért futni megyek minden reggel, azért hogy felfrissüljek. Szeretem LA-t mivel itt még októberben is kellemes nyárias idő volt. A mai futós-szerkóm így nézett ki:

Útközben meghallottuk ahogy pár lány éppen a One Direction - féle arany jegyekről beszélt.

-Úr Isten!-kapott a fejéhez Stella.- ma fogják megmondani hogy ki a nyertes!

 -Nem azért, de pont mi lennénk a nyertesek?

-Miért ne?

-Nem is tudom....csak Amerika egy óriási ország...nem hinném hogy pont mi nyernénk meg.

-Van esély rá, és ha nem állsz negatívan hozzá, talán még sikerülhet is.

-Lehet...de ha nyerni akarsz akkor inkább hazafelé fussunk mert mindjárt kezdődik az a rádiós műsor.-néztem az órámra.

Az itteni feladat ugyanis az, hogy jó időben kell betelefonálni egy ilyen rádiós műsorba, amelyiknek ki nem állhatom az egyik műsorvezetőjét.

*****

-Kapcsold be a rádiót, én pedig hozom a telefonokat!- adta ki az utasítást Stella.

Összesen 10 telefonnal tért vissza. Igen, 10-zel. Egy az enyém, egy az övé, a többi nyolcat pedig tegnap vette. Végül is, nem rossz taktika. Minél több telefon, annál nagyobb az esély a győzelemre.

-Jó reggelt a kedves hallgatóinknak! -Na tessék. Az a pasi a műsor vezető akit nem csípek. Hurrá...- Ez a nap, nagyon sokat jelent néhány tini lánynak. Hogy miért? Mert ma talál gazdára egy arany jegy! Hogyan lehet a tiéd? Egyszerű! Csak jókor kell betelefonálni! Pontosabban akkor, amikor megszólal az egyik legismertebb számuk, a What Makes You Beautiful! -úgy gyűlölöm ahogy megválaszolva a saját kérdéseit.

Elmondta a telefon számot, mi pedig villámgyorsan pötyögtük be mind a 10 telóba. Elég sokáig húzta az időt. Már éreztük hogy perceken belül el fog indulni a WMYB, ezért az 5-5 telefont kezünkbe vettük, és rátettük ujjainkat a hívás gombra.

És akkor elkezdődött!

You're insecure, don't know what for...

Kilencszer hallottuk azt, hogy a vonal foglalt. Viszont az én telefonomból nem ez a hang szólalt meg, hanem az idegesítő rádiós-palié. 
-Adásban van! Megtudhatnám a nevét?
-Lana Keming!
-Rendben Lana. Kapcsoljuk önt az egyik asszisztensünknek, és ha ott sikeresen megadja az adatait, és a szabályoknak is megfelel, akkor ön a nyertese az arany jegyeknek!
Átkapcsolt. 
-Igen.  1995. november 16. Igen. Igen. Stella Bringmore. 1994. július 21. -diktáltam be az adatokat. 
-Rendben. Gratulálunk, minden szabálynak megfelelnek, maga a nyertes! Máris visszakapcsolom az adásba!
-Most erősítették meg, hogy a nyertes Lana Keming! Gratulálunk neki! Mond Lana, milyen érzés hogy tudod, hogy találkozni fogsz a One Direction-nel?
-Ez...felfoghatatlan! Csodálatos!
-És mi az amit szeretne még mondani?
-Csak annyi hogy nagyon köszönöm a legjobb barátnőmnek Stella Bringmore-nak, és hogy sosem bírtam magát,de ezután sem fogom!-mondtam majd letettem a telefont.
-MEGNYERTÜK! ÉRTED? MEGNYERTÜÜÜÜÜÜK! -ordibáltam, és Stell kezét szorongattam.
-ÚÚÚÚÚÚR ISTEEEEEN! MEGYÜNK NEW YORKBA ÉS TALÁLKOZUNK A ONE DIRECTION-NEEEEEEEEEEEEEEEL!-visítozta.
Megcsörrent a telefonom.
-igen?
-Lana!
-Adam!-egyből felismertem a hangját.
-Most hallgattam a rádiót, és ahogy hallottam a neved egyből fel akartalak hívni, de csak most tudtalak!
-Semmi gond! Hogy vagy?
-Köszi jól. Titeket meg se kérdezlek, mert gondolom önfeledt állapotban vagytok.
-Hát eléggé.-nevettem
-Figyi, arra gondoltam hogy ha már úgyis jöttök New York-ba, beugorhatnátok hozzám is.
-Ez csak természetes, ki nem hagynám!
-Akkor megdumáltuk! Most le kell tennem, szia!
-Szia!

~ Jó pár nappal később ~

Eljött a nagy nap! Ma van december 3. Most épp reggel 8 óra van.

-Bőröndök?

-Megvannak!

-Telefonok?

-Nálam!

-Aláírandó fanbook?

-A bőröndben!

-Minden megvan?

-Igen!

-Akkor indulhatunk!

Kimentünk a kocsihoz. Stellának van egy tánc csoportja, és az egyik lány felajánlotta, hogy elvisz minket a reptérre. Pár perc múlva ott is voltunk. 

Olyan 20 perc várakozás után felszálltunk a gépre. Az út alatt végig Justin Bieber, és Maroon 5 zenéket hallgattam.

1 óra repülés után megérkeztünk New York-ba. Egy csapat lány ott várakozott egy kupacban. Mivel néhány lánnyal már felvettük a kapcsolatot, ezért egyből kiszúrtam, hogy ők is a játék nyertesei. Odamentünk hozzájuk és beszélgetni kezdtünk. Nagyon jófejek voltak, kivéve a norvégeket. Nem tudom miért, de úgy vettem észre, nem igazán kedvelnek minket. Nem sokkal később csatlakozott hozzánk még pár lány, úgyhogy a sofőr mondta hogy menjünk utána. Egy nagy buszhoz vezetett minket, aminek az oldalán ott díszelgett a "One Direction" felirat. Egyenesen a hotelünkhöz vitt minket. 

Beérkeztünk, és hirtelen elakadt a lélegzetem, persze nem szó szerint.

Ott álltak előttem teljes életnagyságban. Mindig is erre vágytam, találkozni velük, és most megtörtént.

-Sziasztok!-mondták egyszerre- Mi vagyunk a One Direction! Örülünk hogy mindnyájan megérkeztetek.

Arra gondoltunk-kezdett bele Lou- hogy mivel a hotelt úgyis kibéreltük, tarthatnánk egy ilyen összeismeredős bulit. Benne vagytok?

-IGGEEEN! -kiabáltuk egyszerre.

-Remek,-folytatta Zayn- akkor fél óra múlva mindenki jöjjön ki ide, a benti fedett medencékhez!

Gyorsan felsiettünk a szobánkba. Még szerencse hogy bikinit is hoztunk. A választásunk ezekre a bikinikre estek:

Lana bikinije

Stella bikinije

Amint elkészültünk, lementünk a fedett medencés részhez. 5 medence volt itt. Egy mély vizű, egy ami tele volt habbal, egy jacuzzi, egy hullámmedence, és egy aminél volt egy óriási nagy tekergő csúszda.

Stella összeismerkedett pár lánnyal, akik rendesnek tűntek, így arra gondoltam hogy én is odamegyek hozzájuk. A mély vizű medence mellett kellett elsétálnom. És egyszer csak valaki nekemjött és beleestem a vízbe. Váratlanul ért, és nem tudtam megnézni hogy ki volt az aki belelökött. Szerencsére tudok úszni és felt tudtam jönni a víz tetejére. Amint ezt megtettem egy gyönyörű kék szempárral találtam szembe magam.
-Bocsi...én..nem akartalak belelökni.
-Semmi baj, előfordul az ilyen.
Várj, had segítsek! -mondta és felém nyújtotta a kezét, azzal a szándékkal hogy kihúz a vízből. Nem tudom mi ütött belém, de megragadtam a karját és magammal rántottam. Nem vette zokon, sőt, nevetett.
-Ha mondtad volna hogy ilyen jó a víz, nem kellett volna belehúznod magamtól is jöttem volna!-mosolyodott el
-Egyébként a nevem Niall.
-Tudom.-nevettem.- én pedig Lana vagyok.
És akkor bumm! Óriási csobbanással Louis is megérkezett a medencébe.
-Szia Louis!-köszöntem
-Szia! Mond csak Niall, ki ez a szőkeség itt melletted?-kérdezte szemöldökét húzogatva.
-Ő Lana., az amerikai nyertesünk.
-De nem is mondtam hogy amerikai vagyok.
-Lehet, de az akcentusodból kitaláltam.
-Szóval akkor Lana-húzogatta továbbra is szemöldökét.-akkor ti most...?
-Nem. Alig tud még valamit rólam.
-Hát akkor itt az ideje annak hogy megismerkedjetek.-mondta majd magunkra hagyott.
Beszélgetni kezdtem Niall-lel. Eddig is tudtam róla hogy milyen rendes meg vicces, de most ha ez lehetséges, mégjobban megkedveltem.
De már csak azért is hogy ne lehessünk kettesben, a norvég csaj odacsobbant közénk,és flörtölni kezdett vele. Nekem kezdett kicsit kínossá válni a szitu, úgyhogy a bennem lévő kislányra hallgattam, és a csúszda felé vettem az irányt. Felértem a tetejére, és már épp csúszni készültem, mikor az előbb említett szőkeség bukkant fel.
-Lana...
-Mond.
-Nincs kedved csúszni?
-Akkor szerinted miért vagyok itt?-nevettem
-Hát de nem úgy.
-Akkor hogy?
- Velem....
-Miért ne. Na gyere.
Lecsúsztunk ketten. Én ültem elől, ő pedig hátul. Most nem kell rosszra gondolni!
Voltam akkora szerencsétlen, hogy csúszás közben sikerült hasra fordulnom. Szószerint ráakadtam, ugyanis a kezeim nyaka köré fontam, nehogy rosszul érkezzek. Páran félreértették a helyzetet, de minket nem igazán zavart. Az idő már 6óra fele volt, úgyhogy már készülődni kellett a koncertre.

****

-Gratula Lana!
-Miért is?
-Hát te én Niall...láttam mindent ne tagadd!
-Nincs köztünk semmi, csak jól éreztük magunk együtt. Kiderült hogy ugyan olyan hülye mint én! De azt láttam hogy te és Liam is elég jól éreztétek magatok.
-Hát igen...-mosolyodott el- De ne beszélgessünk, hanem válasszuk ki a ruhánkat amit a koncertre veszünk fel!
A ruháink így néztek ki:

Lana ruhája

Stella ruhája